KIEMELT CIKKEK
Kínzó kérdések
Megbízhatunk-e még a fényképekben, amikor a hétköznapjainkat formáló tapasztalatokat vagy a közös történelmünket akarjuk megfogalmazni, kérdezik csendesen HERMANN ILDI (1978-2019) művei az Inda Galéria kiállításán.
Csatlós Judit
Balkon, 2021/7
Egy igazi életmű
A 2019 januárjában, negyvenévesen meghalt művész a konceptuális fotográfia mestere volt. Munkáinak többsége pontosan meghatározott témákból, sorozatokból állt. Hidegen hagyta a kortárs narcisztikus fényképészek szerepvágya és válsága.
György Péter
es.hu, 2021. 05. 07.
A nem fontos és a lényeges
Nehéz lezárt életművek tekinteni egy fiatalon és tragikus hirtelenséggel meghalt fotóművész sorozatait. Elemzésük, a művészi út kibontása folyamatosan hiányérzetbe ütközik: a meg nem születő új témák, új mélységek, új összefüggések nem – létének kijózanító tudatosulásába. És igazán új, sosem látott képekébe: „Hermann Ildi ugyanis képes arra, amire csak a legjobb fotósok: olyan képeket alkot, amilyenek korábban nem léteztek.”
Somogyi Zsófia
Fotóművészet, 2019/02
Kínzó kérdések
Megbízhatunk-e még a fényképekben, amikor a hétköznapjainkat formáló tapasztalatokat vagy a közös történelmünket akarjuk megfogalmazni, kérdezik csendesen HERMANN ILDI (1978-2019) művei az Inda Galéria kiállításán.
Csatlós Judit
Balkon, 2021/7
Egy igazi életmű
A 2019 januárjában, negyvenévesen meghalt művész a konceptuális fotográfia mestere volt. Munkáinak többsége pontosan meghatározott témákból, sorozatokból állt. Hidegen hagyta a kortárs narcisztikus fényképészek szerepvágya és válsága.
György Péter
es.hu, 2021. 05. 07.
ÖSSZES CIKK
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hermann Ildi szerint a világ
Különösen nehéz elfogadni, ha valaki fiatalon hal meg, egy alkotó esetében a feladatot még az is megnehezíti, hogy életműve sem folytatódik tovább. Ráadásul Hermann Ildi fényképezőgéppel a kezében egyszer már legyőzte a halált, súlyos betegségét és gyógyulását csakúgy végigfotózta, mint azt a feje tetejére állt világot, amiben lánya születése után találta magát.
Barakonyi Szabolcs
telex.hu, 2021. 05. 23.
Kinek az emlékei?
A kiállítást nézve az lehet a benyomásunk, hogy a fotográfus a múlthoz fűződő viszonyunkat, annak különböző rétegeit a fotográfia dokumentatív jellegének változásaival összefüggésben, karakteres példákon, személyes történeteken keresztül tette próbára viszonylag rövid, de annál tartalmasabb munkássága során.
Erdei Krisztina
Magyar Narancs, 2021. 05. 05.
Megállt az idő, és most már úgy is marad
Régóta vártunk erre a kiállításra, de sok minden közbejött. Először Hermann Ildi váratlan és tragikus halála, utána a pandémia, majd végül 2021 tavaszán Hermann Ildi elképzelései alapján Csizek Gabriella és Somogyi Zsófia végre megvalósította a kiállítást.
Bordács Andrea
Inda Galéria, 2021. április 23.
Az NHL sorozatról
Sorozata naplóként születik meg, kapaszkodóként. Nem omolhat össze, mert gyermeke született. Nem omolhat össze, mert harcolnia kell. Az elme által felfoghatatlant a fényképezés által távolítja el és teszi megragadhatóvá, amelyet így, fotóprojektként lesz módja mégis valamelyest elrendezni.
Somogyi Zsófia
elitmed.hu, 2020. 03. 20.
Egy hiányzó könyv – Hermann Ildi: Hiányzó történetek
Egy hiányzó könyv – Hermann Ildi: Hiányzó történetek
Somogyi Zsófia
punkt.hu, 2019. 07. 17.
TABUK NÉLKÜL NŐK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETBEN A 2000-ES ÉVEKBEN.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1874-ben osztottak először diplomát, a végzősök közt egy női hallgató volt, Scheibert Antónia.
A következő években átlagosan egy-két női művész szerzett diplomát évfolyamonként. Közülük az 1911-ben végzett Biczó Ilona az, akit a szakma a mai napig jegyez.
Bordács Andrea
Új Művészet, 2019/3
Betölteni a hiányt
Kik azok az emberek, akik hiányoznak ma Magyarországról? Miért? Hová lettek? Milyen lenne az az ország, amelyben jelen volnának még?
Széplaky Gerda
multesjovo.hu, 2019. 02. 05.
A nem fontos és a lényeges
Nehéz lezárt életművek tekinteni egy fiatalon és tragikus hirtelenséggel meghalt fotóművész sorozatait. Elemzésük, a művészi út kibontása folyamatosan hiányérzetbe ütközik: a meg nem születő új témák, új mélységek, új összefüggések nem – létének kijózanító tudatosulásába. És igazán új, sosem látott képekébe: „Hermann Ildi ugyanis képes arra, amire csak a legjobb fotósok: olyan képeket alkot, amilyenek korábban nem léteztek.”
Somogyi Zsófia
Fotóművészet, 2019/02
ELHUNYT HERMANN ILDI (1978-2019)
Hermann Ildi (1978) a kortárs fotográfia élvonalába tartozó művész. Ismertté a Nyaralók című sorozata (2006) tette, amelyben a szocializmus víkendház kultúrájának napjainkban is fellelhető jelenlétét dokumentálta. Az NHL címet viselő szériát (2007) betegségéről készítette, amely pár hónappal kislánya születése után lett nyilvánvalóvá számára.
Mai Manó Ház Blog
Mai Mano Ház Blog, 2019. 01. 19.
„Nincs is abszurdabb, mint az arcunkra fagyott mosoly” – meghalt Hermann Ildi fotós kollégánk
Negyvenéves volt, szeretetteljes, emberi képsorozatokat hagyott maga után.
Neményi Márton
nlc.hu, 2019. 01. 10.
Egy örökre hiányzó történet – Hermann Ildi emlékére
Egy örökre hiányzó történet – Hermann Ildi emlékére
Somogyi Zsófia
Capacenter.hu, 2019. 01. 09.
Ez mind én vagyok – interjú Hermann Ildivel
De a címkézések itt nem érnek véget, hogy magyar zsidó vagyok. Az adott helyzettől függően ehhez hozzá tehetem azt is, hogy nő, anya, fotós, kelet-európai, és így tovább. Amikor a lányomról készítettem fotósorozatot, akkor elsősorban anya voltam. Amikor a New York-i magyar zsidókat fényképeztem, akkor zsidó voltam. Ha meg külföldön járok, akkor gyakran elsősorban magyar vagyok, hiszen olyankor kiélesedik a figyelmem a magyar vonatkozású dolgokra. Ez mind én vagyok.
Kácsor Zsolt
mazsihisz.hu, 2018. 09. 23.
Hiányzó történetek
“Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy a gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla” – olvasható Csibe történetében, akinek a szülei Amerikába emigráltak a háború borzalmai elől. Csibe tíz évvel a magyarországi deportálások után, 1954-ben született, számára a háború és a holokauszt borzalmai olyan távolinak tűnnek, mint a Római Birodalom története.
Fischer Viktória
kultura.hu, 2017. 08. 13.
Hiányzó Történetek – Megnyitó
Ismeretlen sorsok bontakoznak ki itt előttünk, ismeretlen emberek arcát mutatja meg nekünk Hermann Ildi új fotósorozata. A kiállítás címe: Hiányzó történetek. Rögtön a kiállítótérbe lépve felmerül a kérdés, hogy vajon honnan hiányoznak ezek a történetek.
Tóth Krisztina
Új Művészet, 2017/8
A teljes kép és a hiány
“A metszéspont minden esetben az 1944-es esztendő, azután valamennyi sors és minden út másként kanyarog. A néző tulajdonképpen az egyetlen képbe olvassa bele a történetet, egy-egy ember arcában keresi nemcsak a sorsok lenyomatát, de a közösséget vagy annak hiányát is. A hiány kulcsszó…(…)… Magyarországon azonban a hiány és a hallgatás mintha még mindig sokkal erősebben összetapadó fogalmak lennének, mint a világ nyitottabb vidékein voltak évtizedekkel ezelőtt.”
Mélyi József
es.hu, 2017. 07. 28.
“Megtisztelő, hogy elmondták nekem” – interjú Hermann Ildivel
Emigráns magyarok New York-ban. Olykor hat-hét évtizede már, hogy elhagyták Magyarországot. Mindannyian üldözöttek voltak a vészkorszak idején. Hermann Ildi az ő történeteiket jegyezte le, róluk készítette fotográfiáit.
Bihari Ágnes
Artportal.hu, 2017. 07. 23.
A hiányzó történetek országa vagyunk
Emigráns holokauszt túlélők személyes történeteivel dolgozik a felejtés ellen Hermann Ildi fotós, aki egy elveszett lehetőségből indul ki: nagymamáját sosem kérdezte meg, mi történt vele a háború alatt.
Urbán Csilla
Népszava, 2017. 07. 21.
“Péter nem volt körülmetélve, ezért maradtunk életben”
Megkérdezted már a nagyszüleidet, hogy mit éltek át a háború alatt? Végighallgattad őket? Megőrizted a történetüket? Ha igen, talán még segítettek is abban, hogy azzá válj, aki vagy, ugye?
Neményi Márton
nlc.hu, 2017. 07. 14.
Hiteles történetek a felejtés útjában
Tóth Krisztina nevezte meg megnyitójában a kiállítást a fenti címben megfogalmazott módon. Pontosan.
Fürth Éva
Tiszatáj, 2017. 07. 12.
Az elbeszélő és elbeszélés
A túlélők története, arcképe és környezete Hermann Ildi tolmácsolásában.
Szarka Zsuzsa
szombat.org, 2017. 07. 12.
Hiányzó történetek – interjú Hermann Ildivel
Megnyílt Hermann Ildi: Hiányzó történetek című kiállítása a 2B Galériában. A művész New Yorkban élő magyar zsidókkal beszélgetett, akik eddig hiányzó holokauszt-történeteket meséltek el.
Lefkovics Zsófi
zsido.com, 2017. 07. 11.
Akik hiányoznak innen – Hermann Ildi fotókiállítása
A 2B Galériában július 6-án nyílt meg Hermann Ildi fotográfus Hiányzó történetek című kiállítása. A fotós New Yorkba utazott, hogy ottani magyar származású holokauszttúlélőkkel és leszármazottaikkal találkozzon. A velük folytatott beszélgetésekből, valamint a róluk készített fotókból alkotta meg a tárlatát.
168.hu, 2017. 07 10.
Nem ismerek senkit, aki annyi szörnyűségen ment volna keresztül, mint én
Csütörtökön nyílik Hermann Ildi kiállítása a 2B galériában Hiányzó történetek címmel, amelyben New Yorkban élő magyar zsidók otthonukban mesélik el sorsukat. “A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye.
index.hu, 2017. 07. 03.
Saul fia fotók a Székely Nemzeti Múzeumban
Hermann Ildi fiatal fotóművész eredetileg a filmkészítés pillanatait készült megörökíteni, de a munka végül máshogy alakult.
Marosvásárhelyi Rádió
marosvasarhelyiradio.ro, 2016. 02. 26.
Portrék által idézett haláltábor
Kötelességünk időnként emlékezni, vigyázni arra, hogy ne feledkezzünk meg az emberiség nagy tragédiáiról, nagy bűncselekményeiről – hangsúlyozta Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tegnap a HátraArc című kiállítás megnyitóján. Hermann Ildi, az Arany Glóbusz-díjas, Oscar-díjra jelölt Saul fia című film forgatásán készített embernagyságú portréi a budapesti Mai Manó Ház után második helyszínként láthatóak a Székely Nemzeti Múzeumban.
Fekete Réka
3szek.ro, 2016. 02. 20.
HÁTRAARC – Portrék a Cannes-i nagydíjas Saul fia című filmből
Ezek a fotográfiák a köztes időben, különös határmezsgyén készültek. A színészek nem játszanak éppen, de a szerepüket még nem hagyták el és az sem hagyta el őket.
Ők maguk és a filmbeli énjük eggyé válva néz a kamerába. A portrék így utat nyitnak a múlt irányába, a szerepek szerinti valóságba, ugyanakkor egy teremtett – konstruált világban, a film színterében is léteznek. Különös erejük többek között ennek a kettősségnek a művészi megörökítéséből fakad.
Csizek Gabriella
Mai Manó Ház, 2015
Kiszámítható és kiszámíthatatlan határán
Hermann Ildi sorozata a legmegrázóbb. Annyira szikár, annyira szikáran néz a szemébe a rettenetnek, hogy levegőt alig kaptam akkor, amikor először láttam. Rákkal küzdeni, harmincon innen, anyaként egy pici gyerekkel –– már ez a nyolc szó is elég az iszonyathoz.
Horányi Attila
Folyamatos jelen VI – Megfigyelések, 2014. június 13.
A Lányaink sorozatról
Hermann Ildi Lányaink című sorozatának valóságát a nyugtalanító portrék, a különös tárgyú csendéletek, az esetleges vagy éppen csak annak látszó kompozíciók, a szokványos beállítások, illetve azok kibillentése egy ponton, a meglepő képkivágások, a szokatlan részletek, a tudatosság és a véletlen együttállása építi fel.
Csizek Gabriella
Fotóművészet, 2013/01
Ahányan így együtt vagyunk…
A betegség és a halál: tabu.
Somogyi Zsófia
Műértő, 2012/6.
Becsillanó fény
Van azért egy időtlen kép, amely kilóg a sorból. Egy ködös tájban, valószínűleg egy kiránduláson az előtérben áll a gyermek, mögötte lazán csoportosulva, mintha éppen a kamera felé haladva érkezne, hat felnőtt, férfiak és nők a ködben.. (…)..A ködből egy tulajdonképpen bárki által megkomponálható kép bontakozik ki, amely a sorozat-összefüggésben hirtelen összetett jelentést kap, és tágabb időbeli dimenzióba helyezheti az első látásra talán csak a gyermeki világot megjeleníteni látszó további fotókat.
Mélyi József
Artmagazin 54, 2012/6
Totális kikapcsolódás
Totális kikapcsolódás.
Hermann Ildi Nyaralók című kiállítása Dorottya Galéria, 2007. VIII. 21–X. 6
Pfisztner Gábor
Új művészet, 2007. november
Hermann Ildi szerint a világ
Különösen nehéz elfogadni, ha valaki fiatalon hal meg, egy alkotó esetében a feladatot még az is megnehezíti, hogy életműve sem folytatódik tovább. Ráadásul Hermann Ildi fényképezőgéppel a kezében egyszer már legyőzte a halált, súlyos betegségét és gyógyulását csakúgy végigfotózta, mint azt a feje tetejére állt világot, amiben lánya születése után találta magát.
Barakonyi Szabolcs
telex.hu, 2021. 05. 23.
Kinek az emlékei?
A kiállítást nézve az lehet a benyomásunk, hogy a fotográfus a múlthoz fűződő viszonyunkat, annak különböző rétegeit a fotográfia dokumentatív jellegének változásaival összefüggésben, karakteres példákon, személyes történeteken keresztül tette próbára viszonylag rövid, de annál tartalmasabb munkássága során.
Erdei Krisztina
Magyar Narancs, 2021. 05. 05.
Megállt az idő, és most már úgy is marad
Régóta vártunk erre a kiállításra, de sok minden közbejött. Először Hermann Ildi váratlan és tragikus halála, utána a pandémia, majd végül 2021 tavaszán Hermann Ildi elképzelései alapján Csizek Gabriella és Somogyi Zsófia végre megvalósította a kiállítást.
Bordács Andrea
Inda Galéria, 2021. április 23.
Az NHL sorozatról
Sorozata naplóként születik meg, kapaszkodóként. Nem omolhat össze, mert gyermeke született. Nem omolhat össze, mert harcolnia kell. Az elme által felfoghatatlant a fényképezés által távolítja el és teszi megragadhatóvá, amelyet így, fotóprojektként lesz módja mégis valamelyest elrendezni.
Somogyi Zsófia
elitmed.hu, 2020. 03. 20.
Egy hiányzó könyv – Hermann Ildi: Hiányzó történetek
Egy hiányzó könyv – Hermann Ildi: Hiányzó történetek
Somogyi Zsófia
punkt.hu, 2019. 07. 17.
TABUK NÉLKÜL NŐK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETBEN A 2000-ES ÉVEKBEN.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1874-ben osztottak először diplomát, a végzősök közt egy női hallgató volt, Scheibert Antónia.
A következő években átlagosan egy-két női művész szerzett diplomát évfolyamonként. Közülük az 1911-ben végzett Biczó Ilona az, akit a szakma a mai napig jegyez.
Bordács Andrea
Új Művészet, 2019/3
Betölteni a hiányt
Kik azok az emberek, akik hiányoznak ma Magyarországról? Miért? Hová lettek? Milyen lenne az az ország, amelyben jelen volnának még?
Széplaky Gerda
multesjovo.hu, 2019. 02. 05.
ELHUNYT HERMANN ILDI (1978-2019)
Hermann Ildi (1978) a kortárs fotográfia élvonalába tartozó művész. Ismertté a Nyaralók című sorozata (2006) tette, amelyben a szocializmus víkendház kultúrájának napjainkban is fellelhető jelenlétét dokumentálta. Az NHL címet viselő szériát (2007) betegségéről készítette, amely pár hónappal kislánya születése után lett nyilvánvalóvá számára.
Mai Manó Ház Blog
Mai Mano Ház Blog, 2019. 01. 19.
„Nincs is abszurdabb, mint az arcunkra fagyott mosoly” – meghalt Hermann Ildi fotós kollégánk
Negyvenéves volt, szeretetteljes, emberi képsorozatokat hagyott maga után.
Neményi Márton
nlc.hu, 2019. 01. 10.
Egy örökre hiányzó történet – Hermann Ildi emlékére
Egy örökre hiányzó történet – Hermann Ildi emlékére
Somogyi Zsófia
Capacenter.hu, 2019. 01. 09.
Ez mind én vagyok – interjú Hermann Ildivel
De a címkézések itt nem érnek véget, hogy magyar zsidó vagyok. Az adott helyzettől függően ehhez hozzá tehetem azt is, hogy nő, anya, fotós, kelet-európai, és így tovább. Amikor a lányomról készítettem fotósorozatot, akkor elsősorban anya voltam. Amikor a New York-i magyar zsidókat fényképeztem, akkor zsidó voltam. Ha meg külföldön járok, akkor gyakran elsősorban magyar vagyok, hiszen olyankor kiélesedik a figyelmem a magyar vonatkozású dolgokra. Ez mind én vagyok.
Kácsor Zsolt
mazsihisz.hu, 2018. 09. 23.
Hiányzó történetek
“Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy a gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla” – olvasható Csibe történetében, akinek a szülei Amerikába emigráltak a háború borzalmai elől. Csibe tíz évvel a magyarországi deportálások után, 1954-ben született, számára a háború és a holokauszt borzalmai olyan távolinak tűnnek, mint a Római Birodalom története.
Fischer Viktória
kultura.hu, 2017. 08. 13.
Hiányzó Történetek – Megnyitó
Ismeretlen sorsok bontakoznak ki itt előttünk, ismeretlen emberek arcát mutatja meg nekünk Hermann Ildi új fotósorozata. A kiállítás címe: Hiányzó történetek. Rögtön a kiállítótérbe lépve felmerül a kérdés, hogy vajon honnan hiányoznak ezek a történetek.
Tóth Krisztina
Új Művészet, 2017/8
A teljes kép és a hiány
“A metszéspont minden esetben az 1944-es esztendő, azután valamennyi sors és minden út másként kanyarog. A néző tulajdonképpen az egyetlen képbe olvassa bele a történetet, egy-egy ember arcában keresi nemcsak a sorsok lenyomatát, de a közösséget vagy annak hiányát is. A hiány kulcsszó…(…)… Magyarországon azonban a hiány és a hallgatás mintha még mindig sokkal erősebben összetapadó fogalmak lennének, mint a világ nyitottabb vidékein voltak évtizedekkel ezelőtt.”
Mélyi József
es.hu, 2017. 07. 28.
“Megtisztelő, hogy elmondták nekem” – interjú Hermann Ildivel
Emigráns magyarok New York-ban. Olykor hat-hét évtizede már, hogy elhagyták Magyarországot. Mindannyian üldözöttek voltak a vészkorszak idején. Hermann Ildi az ő történeteiket jegyezte le, róluk készítette fotográfiáit.
Bihari Ágnes
Artportal.hu, 2017. 07. 23.
A hiányzó történetek országa vagyunk
Emigráns holokauszt túlélők személyes történeteivel dolgozik a felejtés ellen Hermann Ildi fotós, aki egy elveszett lehetőségből indul ki: nagymamáját sosem kérdezte meg, mi történt vele a háború alatt.
Urbán Csilla
Népszava, 2017. 07. 21.
“Péter nem volt körülmetélve, ezért maradtunk életben”
Megkérdezted már a nagyszüleidet, hogy mit éltek át a háború alatt? Végighallgattad őket? Megőrizted a történetüket? Ha igen, talán még segítettek is abban, hogy azzá válj, aki vagy, ugye?
Neményi Márton
nlc.hu, 2017. 07. 14.
Hiteles történetek a felejtés útjában
Tóth Krisztina nevezte meg megnyitójában a kiállítást a fenti címben megfogalmazott módon. Pontosan.
Fürth Éva
Tiszatáj, 2017. 07. 12.
Az elbeszélő és elbeszélés
A túlélők története, arcképe és környezete Hermann Ildi tolmácsolásában.
Szarka Zsuzsa
szombat.org, 2017. 07. 12.
Hiányzó történetek – interjú Hermann Ildivel
Megnyílt Hermann Ildi: Hiányzó történetek című kiállítása a 2B Galériában. A művész New Yorkban élő magyar zsidókkal beszélgetett, akik eddig hiányzó holokauszt-történeteket meséltek el.
Lefkovics Zsófi
zsido.com, 2017. 07. 11.
Akik hiányoznak innen – Hermann Ildi fotókiállítása
A 2B Galériában július 6-án nyílt meg Hermann Ildi fotográfus Hiányzó történetek című kiállítása. A fotós New Yorkba utazott, hogy ottani magyar származású holokauszttúlélőkkel és leszármazottaikkal találkozzon. A velük folytatott beszélgetésekből, valamint a róluk készített fotókból alkotta meg a tárlatát.
168.hu, 2017. 07 10.
Nem ismerek senkit, aki annyi szörnyűségen ment volna keresztül, mint én
Csütörtökön nyílik Hermann Ildi kiállítása a 2B galériában Hiányzó történetek címmel, amelyben New Yorkban élő magyar zsidók otthonukban mesélik el sorsukat. “A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye.
index.hu, 2017. 07. 03.
Saul fia fotók a Székely Nemzeti Múzeumban
Hermann Ildi fiatal fotóművész eredetileg a filmkészítés pillanatait készült megörökíteni, de a munka végül máshogy alakult.
Marosvásárhelyi Rádió
marosvasarhelyiradio.ro, 2016. 02. 26.
Portrék által idézett haláltábor
Kötelességünk időnként emlékezni, vigyázni arra, hogy ne feledkezzünk meg az emberiség nagy tragédiáiról, nagy bűncselekményeiről – hangsúlyozta Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tegnap a HátraArc című kiállítás megnyitóján. Hermann Ildi, az Arany Glóbusz-díjas, Oscar-díjra jelölt Saul fia című film forgatásán készített embernagyságú portréi a budapesti Mai Manó Ház után második helyszínként láthatóak a Székely Nemzeti Múzeumban.
Fekete Réka
3szek.ro, 2016. 02. 20.
“Nem mosolygott senki” – így készültek a Saul fia portréi
Jelmezben és lélekben még szerepben voltak, így fotózta a szereplőket Hermann Ildi. Körbejártuk a HátraArc című megrázó kiállítást a Mai Manó Házban.
Neményi Márton
24.hu, 2015. 12. 15.
Nemhogy nincs vége, még csak most kezdődik
Hermann Ildi képeiből Hátraarc címmel nyílt kiállítás a Mai Manó Házban, a portrék a Saul fia forgatásán készültek. A kiállítás január 3-ig látható, miközben nemsokára kiderül, hogy milyen kategóriákban jelölik a filmet Oscarra. Nagykép.
Libor Anita
index.hu, 2015. 12. 07.
Halálraítéltek tükörképei vagyunk
Hermann Ildi fényképezte a Saul fia szereplőit és statisztáit. Életnagyságú portrék a Mai Manó Házban.
Markovics Péter
magyarnemzet.hu, 2015. 11. 24.
Karakterben tartva
Röhrig Géza néz farkasszemet azzal, aki belép a Kortárs Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban a szombaton nyílt HátraArc című kiállításra. Igen szűk képkivágáson látjuk Nemes Jeles László Saul fia című filmjének főszereplőjét – épp a karakterben. Sőt, nem csak őt: rajta kívül harminc további arcot láthatunk a tárlaton – mindannyian a film kisebb-nagyobb szereplői.
Csákvári Géza
Kultúra, 2015. 11. 23.
HÁTRAARC – Portrék a Cannes-i nagydíjas Saul fia című filmből
Ezek a fotográfiák a köztes időben, különös határmezsgyén készültek. A színészek nem játszanak éppen, de a szerepüket még nem hagyták el és az sem hagyta el őket.
Ők maguk és a filmbeli énjük eggyé válva néz a kamerába. A portrék így utat nyitnak a múlt irányába, a szerepek szerinti valóságba, ugyanakkor egy teremtett – konstruált világban, a film színterében is léteznek. Különös erejük többek között ennek a kettősségnek a művészi megörökítéséből fakad.
Csizek Gabriella
Mai Manó Ház, 2015
Megfigyelések – Hermann Ildi
Az eddigi munkáimhoz képest, ez a sorozat sokkal személyesebb hangvételű. 2007-ben, két hónappal a lányom születése után, egy rosszindulatú daganatot találtak a mellkasomban.
Mai Manó Ház
maimanohaz.blog.hu, 2014. 06. 13.
Kiszámítható és kiszámíthatatlan határán
Hermann Ildi sorozata a legmegrázóbb. Annyira szikár, annyira szikáran néz a szemébe a rettenetnek, hogy levegőt alig kaptam akkor, amikor először láttam. Rákkal küzdeni, harmincon innen, anyaként egy pici gyerekkel –– már ez a nyolc szó is elég az iszonyathoz.
Horányi Attila
Folyamatos jelen VI – Megfigyelések, 2014. június 13.
A Lányaink sorozatról
Hermann Ildi Lányaink című sorozatának valóságát a nyugtalanító portrék, a különös tárgyú csendéletek, az esetleges vagy éppen csak annak látszó kompozíciók, a szokványos beállítások, illetve azok kibillentése egy ponton, a meglepő képkivágások, a szokatlan részletek, a tudatosság és a véletlen együttállása építi fel.
Csizek Gabriella
Fotóművészet, 2013/01
Hermann Ildi: “Ott állt a lányom egy óriási, sötétszürke papírbölény előtt”
Hermann Ildit idén tavasszal Nyaralók című sorozatáért az egyik legrangosabb fotóművészeti elismeréssel, Lucien Hervé- és Rodolf Hervé-díjjal tüntették ki Párizsban
Horváth András Dezső
Fidelio.hu, 2012. 12. 20.
A víkendházak csodálatos világa
Idén is van magyar díjazottja a Lucien Hervé és Rudolf Hervé díjnak, ennek a rangos francia fotós elismerésnek. Hermann Ildi Nyaralók című sorozata a szocializmusból megmaradt víkendházak világát dolgozza fel.
NAGYKÉP
index.hu, 2012. 09. 30.
Ahányan így együtt vagyunk…
A betegség és a halál: tabu.
Somogyi Zsófia
Műértő, 2012/6.
Közegek és emberek
A kortárs fotó egyik vívmánya, hogy új módokon mutatja be a dolgokat. Néha úgy tesz témává valamit, hogy közben látszólag mást tár elénk. Nem mellébeszél, nem allegóriákat hoz létre, nem szimbólumokba rejt.
Somogyi Zsófia
Lettre, 2012. 06. 01.
Becsillanó fény
Van azért egy időtlen kép, amely kilóg a sorból. Egy ködös tájban, valószínűleg egy kiránduláson az előtérben áll a gyermek, mögötte lazán csoportosulva, mintha éppen a kamera felé haladva érkezne, hat felnőtt, férfiak és nők a ködben.. (…)..A ködből egy tulajdonképpen bárki által megkomponálható kép bontakozik ki, amely a sorozat-összefüggésben hirtelen összetett jelentést kap, és tágabb időbeli dimenzióba helyezheti az első látásra talán csak a gyermeki világot megjeleníteni látszó további fotókat.
Mélyi József
Artmagazin 54, 2012/6
Totális kikapcsolódás
Totális kikapcsolódás.
Hermann Ildi Nyaralók című kiállítása Dorottya Galéria, 2007. VIII. 21–X. 6
Pfisztner Gábor
Új művészet, 2007. november
Van mindenünk, ez mindenünk
Azt hiszem, belőlem azért nem lett fotós, mert mindig úgy éreztem, mintha egy fegyvert fognék a kezembe, amivel legyilkolom az adott pillanatban az embereket. Holott csak egy képet rögzítek.
Kardos Rozi
balkon.hu, 2007. 08. 22.
A nosztalgia nyomában
A Nyaralók című fotósorozat és a kiállítás azáltal tudott fontossá válni, hogy magában hordozza egy bizonyos korhoz, annak maradványaihoz fűződő, eltérő viszonyulásokat. Ezek a nyaralók, a bennük található számtalan eszköz és kellék kulturális rétegeket hoznak felszínre, amelyek a mi emlékezetünkben, a mi fejünkben is megvannak.
Csatlós Judit
Fotóművészet, 2007/04
Közeg. Kiállításmegnyitó szöveg. Retorta Galéria, Comearound kiállítássorozat, 2006
Üres enteriőröket látunk, amelyeket, a jelekből következően, nem annyira régen, és csak egy időre hagytak magukra a használóik. Persze, azért érdemes észrevenni, hogy egy szobára, amint kimentünk belőle, vagy nem találtunk benne senkit, általában annyit mondunk, hogy üres. Ha azt is ki akarjuk fejezni, hogy a falakon kívül nem található benne semmi, akkor már részleteznünk kell a dolgot.
Somogyi Zsófia
Retorta Galéria, 2006. 03. 01.
Látvány körút. Budapest az ezredfordulón
Már megint Budapest. Azonban nem csak a téma közös az utóbbi időben megjelent albumok és a Látvány körút között, hanem az is, hogy a szerzők különbségeinek megfelelően mind sajátos arcát látja és mutatja be városunknak. A mostani mű például nagyon szubjekt ív hangot üt meg. A könyv kiindulását Bence Ottó cikksorozata (Népszabadság, Budapest melléklet, 2000 – 2003.) adta, mely az évek során állt össze egységes folyammá.
Somogyi Zsófia
Fotómozaik, 2004/03