Cikkek

KIEMELT CIKKEK

Kínzó kérdések

Kínzó kérdések

Megbízhatunk-e még a fényképekben, amikor a hétköznapjainkat formáló tapasztalatokat vagy a közös történelmünket akarjuk megfogalmazni, kérdezik csendesen HERMANN ILDI (1978-2019) művei az Inda Galéria kiállításán.

Csatlós Judit

Balkon, 2021/7

Egy igazi életmű

Egy igazi életmű

A 2019 januárjában, negyvenévesen meghalt művész a konceptuális fotográfia mestere volt. Munkáinak többsége pontosan meghatározott témákból, sorozatokból állt. Hidegen hagyta a kortárs narcisztikus fényképészek szerepvágya és válsága.

György Péter

es.hu, 2021. 05. 07.

A nem fontos és a lényeges

A nem fontos és a lényeges

Nehéz lezárt életművek tekinteni egy fiatalon és tragikus hirtelenséggel meghalt fotóművész sorozatait. Elemzésük, a művészi út kibontása folyamatosan hiányérzetbe ütközik: a meg nem születő új témák, új mélységek, új összefüggések nem – létének kijózanító tudatosulásába. És igazán új, sosem látott képekébe: „Hermann Ildi ugyanis képes arra, amire csak a legjobb fotósok: olyan képeket alkot, amilyenek korábban nem léteztek.”

Somogyi Zsófia

Fotóművészet, 2019/02

Kínzó kérdések

Kínzó kérdések

Megbízhatunk-e még a fényképekben, amikor a hétköznapjainkat formáló tapasztalatokat vagy a közös történelmünket akarjuk megfogalmazni, kérdezik csendesen HERMANN ILDI (1978-2019) művei az Inda Galéria kiállításán.

Csatlós Judit

Balkon, 2021/7

Egy igazi életmű

Egy igazi életmű

A 2019 januárjában, negyvenévesen meghalt művész a konceptuális fotográfia mestere volt. Munkáinak többsége pontosan meghatározott témákból, sorozatokból állt. Hidegen hagyta a kortárs narcisztikus fényképészek szerepvágya és válsága.

György Péter

es.hu, 2021. 05. 07.

ÖSSZES CIKK

Nincs találat

A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.

Hermann Ildi szerint a világ

Hermann Ildi szerint a világ

Különösen nehéz elfogadni, ha valaki fiatalon hal meg, egy alkotó esetében a feladatot még az is megnehezíti, hogy életműve sem folytatódik tovább. Ráadásul Hermann Ildi fényképezőgéppel a kezében egyszer már legyőzte a halált, súlyos betegségét és gyógyulását csakúgy végigfotózta, mint azt a feje tetejére állt világot, amiben lánya születése után találta magát.

Barakonyi Szabolcs

telex.hu, 2021. 05. 23.

bővebben
Kinek az emlékei?

Kinek az emlékei?

A kiállítást nézve az lehet a benyomásunk, hogy a fotográfus a múlthoz fűződő viszonyunkat, annak különböző rétegeit a fotográfia dokumentatív jellegének változásaival összefüggésben, karakteres példákon, személyes történeteken keresztül tette próbára viszonylag rövid, de annál tartalmasabb munkássága során.

Erdei Krisztina

Magyar Narancs, 2021. 05. 05.

bővebben
Megállt az idő, és most már úgy is marad

Megállt az idő, és most már úgy is marad

Régóta vártunk erre a kiállításra, de sok minden közbejött. Először Hermann Ildi váratlan és tragikus halála, utána a pandémia, majd végül 2021 tavaszán Hermann Ildi elképzelései alapján Csizek Gabriella és Somogyi Zsófia végre megvalósította a kiállítást.

Bordács Andrea

Inda Galéria, 2021. április 23.

bővebben
Az NHL sorozatról

Az NHL sorozatról

Sorozata naplóként születik meg, kapaszkodóként. Nem omolhat össze, mert gyermeke született. Nem omolhat össze, mert harcolnia kell. Az elme által felfoghatatlant a fényképezés által távolítja el és teszi megragadhatóvá, amelyet így, fotóprojektként lesz módja mégis valamelyest elrendezni.

Somogyi Zsófia

elitmed.hu, 2020. 03. 20.

bővebben
TABUK NÉLKÜL NŐK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETBEN A 2000-ES ÉVEKBEN.

TABUK NÉLKÜL NŐK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETBEN A 2000-ES ÉVEKBEN.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1874-ben osztottak először diplomát, a végzősök közt egy női hallgató volt, Scheibert Antónia.
A következő években átlagosan egy-két női művész szerzett diplomát évfolyamonként. Közülük az 1911-ben végzett Biczó Ilona az, akit a szakma a mai napig jegyez.

Bordács Andrea

Új Művészet, 2019/3

bővebben
Betölteni a hiányt

Betölteni a hiányt

Kik azok az emberek, akik hiányoznak ma Magyarországról? Miért? Hová lettek? Milyen lenne az az ország, amelyben jelen volnának még?

Széplaky Gerda

multesjovo.hu, 2019. 02. 05.

bővebben
A nem fontos és a lényeges

A nem fontos és a lényeges

Nehéz lezárt életművek tekinteni egy fiatalon és tragikus hirtelenséggel meghalt fotóművész sorozatait. Elemzésük, a művészi út kibontása folyamatosan hiányérzetbe ütközik: a meg nem születő új témák, új mélységek, új összefüggések nem – létének kijózanító tudatosulásába. És igazán új, sosem látott képekébe: „Hermann Ildi ugyanis képes arra, amire csak a legjobb fotósok: olyan képeket alkot, amilyenek korábban nem léteztek.”

Somogyi Zsófia

Fotóművészet, 2019/02

bővebben
ELHUNYT HERMANN ILDI (1978-2019)

ELHUNYT HERMANN ILDI (1978-2019)

Hermann Ildi (1978) a kortárs fotográfia élvonalába tartozó művész. Ismertté a Nyaralók című sorozata (2006) tette, amelyben a szocializmus víkendház kultúrájának napjainkban is fellelhető jelenlétét dokumentálta. Az NHL címet viselő szériát (2007) betegségéről készítette, amely pár hónappal kislánya születése után lett nyilvánvalóvá számára.

Mai Manó Ház Blog

Mai Mano Ház Blog, 2019. 01. 19.

bővebben
Ez mind én vagyok – interjú Hermann Ildivel

Ez mind én vagyok – interjú Hermann Ildivel

De a címkézések itt nem érnek véget, hogy magyar zsidó vagyok. Az adott helyzettől függően ehhez hozzá tehetem azt is, hogy nő, anya, fotós, kelet-európai, és így tovább. Amikor a lányomról készítettem fotósorozatot, akkor elsősorban anya voltam. Amikor a New York-i magyar zsidókat fényképeztem, akkor zsidó voltam. Ha meg külföldön járok, akkor gyakran elsősorban magyar vagyok, hiszen olyankor kiélesedik a figyelmem a magyar vonatkozású dolgokra. Ez mind én vagyok.

Kácsor Zsolt

mazsihisz.hu, 2018. 09. 23.

bővebben
Hiányzó történetek

Hiányzó történetek

“Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy a gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla” – olvasható Csibe történetében, akinek a szülei Amerikába emigráltak a háború borzalmai elől. Csibe tíz évvel a magyarországi deportálások után, 1954-ben született, számára a háború és a holokauszt borzalmai olyan távolinak tűnnek, mint a Római Birodalom története.

Fischer Viktória

kultura.hu, 2017. 08. 13.

bővebben
Hiányzó Történetek – Megnyitó

Hiányzó Történetek – Megnyitó

Ismeretlen sorsok bontakoznak ki itt előttünk, ismeretlen emberek arcát mutatja meg nekünk Hermann Ildi új fotósorozata. A kiállítás címe: Hiányzó történetek. Rögtön a kiállítótérbe lépve felmerül a kérdés, hogy vajon honnan hiányoznak ezek a történetek.

Tóth Krisztina

Új Művészet, 2017/8

bővebben
A teljes kép  és a hiány

A teljes kép és a hiány

“A metszéspont minden esetben az 1944-es esztendő, azután valamennyi sors és minden út másként kanyarog. A néző tulajdonképpen az egyetlen képbe olvassa bele a történetet, egy-egy ember arcában keresi nemcsak a sorsok lenyomatát, de a közösséget vagy annak hiányát is. A hiány kulcsszó…(…)… Magyarországon azonban a hiány és a hallgatás mintha még mindig sokkal erősebben összetapadó fogalmak lennének, mint a világ nyitottabb vidékein voltak évtizedekkel ezelőtt.”

Mélyi József

es.hu, 2017. 07. 28.

bővebben
A hiányzó történetek országa vagyunk

A hiányzó történetek országa vagyunk

Emigráns holokauszt túlélők személyes történeteivel dolgozik a felejtés ellen Hermann Ildi fotós, aki egy elveszett lehetőségből indul ki: nagymamáját sosem kérdezte meg, mi történt vele a háború alatt.

Urbán Csilla

Népszava, 2017. 07. 21.

bővebben
Hiányzó történetek – interjú Hermann Ildivel

Hiányzó történetek – interjú Hermann Ildivel

Megnyílt Hermann Ildi: Hiányzó történetek című kiállítása a 2B Galériában. A művész New Yorkban élő magyar zsidókkal beszélgetett, akik eddig hiányzó holokauszt-történeteket meséltek el.

Lefkovics Zsófi

zsido.com, 2017. 07. 11.

bővebben
Akik hiányoznak innen – Hermann Ildi fotókiállítása

Akik hiányoznak innen – Hermann Ildi fotókiállítása

A 2B Galériában július 6-án nyílt meg Hermann Ildi fotográfus Hiányzó történetek című kiállítása. A fotós New Yorkba utazott, hogy ottani magyar származású holokauszttúlélőkkel és leszármazottaikkal találkozzon. A velük folytatott beszélgetésekből, valamint a róluk készített fotókból alkotta meg a tárlatát.

168.hu, 2017. 07 10.

bővebben
A hiányzó történetek országa vagyunk

Nem ismerek senkit, aki annyi szörnyűségen ment volna keresztül, mint én

Csütörtökön nyílik Hermann Ildi kiállítása a 2B galériában Hiányzó történetek címmel, amelyben New Yorkban élő magyar zsidók otthonukban mesélik el sorsukat. “A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye.

index.hu, 2017. 07. 03.

bővebben
Portrék által idézett haláltábor

Portrék által idézett haláltábor

Kötelességünk időnként emlékezni, vigyázni arra, hogy ne feledkezzünk meg az emberiség nagy tragédiáiról, nagy bűncselekményeiről – hangsúlyozta Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tegnap a HátraArc című kiállítás megnyitóján. Hermann Ildi, az Arany Glóbusz-díjas, Oscar-díjra jelölt Saul fia című film forgatásán készített embernagyságú portréi a budapesti Mai Manó Ház után második helyszínként láthatóak a Székely Nemzeti Múzeumban.

Fekete Réka

3szek.ro, 2016. 02. 20.

bővebben
HÁTRAARC – Portrék a Cannes-i nagydíjas Saul fia című filmből

HÁTRAARC – Portrék a Cannes-i nagydíjas Saul fia című filmből

Ezek a fotográfiák a köztes időben, különös határmezsgyén készültek. A színészek nem játszanak éppen, de a szerepüket még nem hagyták el és az sem hagyta el őket.
Ők maguk és a filmbeli énjük eggyé válva néz a kamerába. A portrék így utat nyitnak a múlt irányába, a szerepek szerinti valóságba, ugyanakkor egy teremtett – konstruált világban, a film színterében is léteznek. Különös erejük többek között ennek a kettősségnek a művészi megörökítéséből fakad.

Csizek Gabriella

Mai Manó Ház, 2015

bővebben
Kiszámítható és kiszámíthatatlan határán

Kiszámítható és kiszámíthatatlan határán

Hermann Ildi sorozata a legmegrázóbb. Annyira szikár, annyira szikáran néz a szemébe a rettenetnek, hogy levegőt alig kaptam akkor, amikor először láttam. Rákkal küzdeni, harmincon innen, anyaként egy pici gyerekkel –– már ez a nyolc szó is elég az iszonyathoz.

Horányi Attila

Folyamatos jelen VI – Megfigyelések, 2014. június 13.

bővebben
A Lányaink sorozatról

A Lányaink sorozatról

Hermann Ildi Lányaink című sorozatának valóságát a nyugtalanító portrék, a különös tárgyú csendéletek, az esetleges vagy éppen csak annak látszó kompozíciók, a szokványos beállítások, illetve azok kibillentése egy ponton, a meglepő képkivágások, a szokatlan részletek, a tudatosság és a véletlen együttállása építi fel.

Csizek Gabriella

Fotóművészet, 2013/01

bővebben
Becsillanó fény

Becsillanó fény

Van azért egy időtlen kép, amely kilóg a sorból. Egy ködös tájban, valószínűleg egy kiránduláson az előtérben áll a gyermek, mögötte lazán csoportosulva, mintha éppen a kamera felé haladva érkezne, hat felnőtt, férfiak és nők a ködben.. (…)..A ködből egy tulajdonképpen bárki által megkomponálható kép bontakozik ki, amely a sorozat-összefüggésben hirtelen összetett jelentést kap, és tágabb időbeli dimenzióba helyezheti az első látásra talán csak a gyermeki világot megjeleníteni látszó további fotókat.

Mélyi József

Artmagazin 54, 2012/6

bővebben
Totális kikapcsolódás

Totális kikapcsolódás

Totális kikapcsolódás.
Hermann Ildi Nyaralók című kiállítása Dorottya Galéria, 2007. VIII. 21–X. 6

Pfisztner Gábor

Új művészet, 2007. november

bővebben
Hermann Ildi szerint a világ

Hermann Ildi szerint a világ

Különösen nehéz elfogadni, ha valaki fiatalon hal meg, egy alkotó esetében a feladatot még az is megnehezíti, hogy életműve sem folytatódik tovább. Ráadásul Hermann Ildi fényképezőgéppel a kezében egyszer már legyőzte a halált, súlyos betegségét és gyógyulását csakúgy végigfotózta, mint azt a feje tetejére állt világot, amiben lánya születése után találta magát.

Barakonyi Szabolcs

telex.hu, 2021. 05. 23.

bővebben
Kinek az emlékei?

Kinek az emlékei?

A kiállítást nézve az lehet a benyomásunk, hogy a fotográfus a múlthoz fűződő viszonyunkat, annak különböző rétegeit a fotográfia dokumentatív jellegének változásaival összefüggésben, karakteres példákon, személyes történeteken keresztül tette próbára viszonylag rövid, de annál tartalmasabb munkássága során.

Erdei Krisztina

Magyar Narancs, 2021. 05. 05.

bővebben
Megállt az idő, és most már úgy is marad

Megállt az idő, és most már úgy is marad

Régóta vártunk erre a kiállításra, de sok minden közbejött. Először Hermann Ildi váratlan és tragikus halála, utána a pandémia, majd végül 2021 tavaszán Hermann Ildi elképzelései alapján Csizek Gabriella és Somogyi Zsófia végre megvalósította a kiállítást.

Bordács Andrea

Inda Galéria, 2021. április 23.

bővebben
Az NHL sorozatról

Az NHL sorozatról

Sorozata naplóként születik meg, kapaszkodóként. Nem omolhat össze, mert gyermeke született. Nem omolhat össze, mert harcolnia kell. Az elme által felfoghatatlant a fényképezés által távolítja el és teszi megragadhatóvá, amelyet így, fotóprojektként lesz módja mégis valamelyest elrendezni.

Somogyi Zsófia

elitmed.hu, 2020. 03. 20.

bővebben
TABUK NÉLKÜL NŐK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETBEN A 2000-ES ÉVEKBEN.

TABUK NÉLKÜL NŐK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETBEN A 2000-ES ÉVEKBEN.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1874-ben osztottak először diplomát, a végzősök közt egy női hallgató volt, Scheibert Antónia.
A következő években átlagosan egy-két női művész szerzett diplomát évfolyamonként. Közülük az 1911-ben végzett Biczó Ilona az, akit a szakma a mai napig jegyez.

Bordács Andrea

Új Művészet, 2019/3

bővebben
Betölteni a hiányt

Betölteni a hiányt

Kik azok az emberek, akik hiányoznak ma Magyarországról? Miért? Hová lettek? Milyen lenne az az ország, amelyben jelen volnának még?

Széplaky Gerda

multesjovo.hu, 2019. 02. 05.

bővebben
ELHUNYT HERMANN ILDI (1978-2019)

ELHUNYT HERMANN ILDI (1978-2019)

Hermann Ildi (1978) a kortárs fotográfia élvonalába tartozó művész. Ismertté a Nyaralók című sorozata (2006) tette, amelyben a szocializmus víkendház kultúrájának napjainkban is fellelhető jelenlétét dokumentálta. Az NHL címet viselő szériát (2007) betegségéről készítette, amely pár hónappal kislánya születése után lett nyilvánvalóvá számára.

Mai Manó Ház Blog

Mai Mano Ház Blog, 2019. 01. 19.

bővebben
Ez mind én vagyok – interjú Hermann Ildivel

Ez mind én vagyok – interjú Hermann Ildivel

De a címkézések itt nem érnek véget, hogy magyar zsidó vagyok. Az adott helyzettől függően ehhez hozzá tehetem azt is, hogy nő, anya, fotós, kelet-európai, és így tovább. Amikor a lányomról készítettem fotósorozatot, akkor elsősorban anya voltam. Amikor a New York-i magyar zsidókat fényképeztem, akkor zsidó voltam. Ha meg külföldön járok, akkor gyakran elsősorban magyar vagyok, hiszen olyankor kiélesedik a figyelmem a magyar vonatkozású dolgokra. Ez mind én vagyok.

Kácsor Zsolt

mazsihisz.hu, 2018. 09. 23.

bővebben
Hiányzó történetek

Hiányzó történetek

“Kétfajta túlélőt ismertem a deportáltak vagy a gettóba zártak között: olyat, aki állandóan erről beszélt, és olyat, aki sosem beszélt róla” – olvasható Csibe történetében, akinek a szülei Amerikába emigráltak a háború borzalmai elől. Csibe tíz évvel a magyarországi deportálások után, 1954-ben született, számára a háború és a holokauszt borzalmai olyan távolinak tűnnek, mint a Római Birodalom története.

Fischer Viktória

kultura.hu, 2017. 08. 13.

bővebben
Hiányzó Történetek – Megnyitó

Hiányzó Történetek – Megnyitó

Ismeretlen sorsok bontakoznak ki itt előttünk, ismeretlen emberek arcát mutatja meg nekünk Hermann Ildi új fotósorozata. A kiállítás címe: Hiányzó történetek. Rögtön a kiállítótérbe lépve felmerül a kérdés, hogy vajon honnan hiányoznak ezek a történetek.

Tóth Krisztina

Új Művészet, 2017/8

bővebben
A teljes kép  és a hiány

A teljes kép és a hiány

“A metszéspont minden esetben az 1944-es esztendő, azután valamennyi sors és minden út másként kanyarog. A néző tulajdonképpen az egyetlen képbe olvassa bele a történetet, egy-egy ember arcában keresi nemcsak a sorsok lenyomatát, de a közösséget vagy annak hiányát is. A hiány kulcsszó…(…)… Magyarországon azonban a hiány és a hallgatás mintha még mindig sokkal erősebben összetapadó fogalmak lennének, mint a világ nyitottabb vidékein voltak évtizedekkel ezelőtt.”

Mélyi József

es.hu, 2017. 07. 28.

bővebben
A hiányzó történetek országa vagyunk

A hiányzó történetek országa vagyunk

Emigráns holokauszt túlélők személyes történeteivel dolgozik a felejtés ellen Hermann Ildi fotós, aki egy elveszett lehetőségből indul ki: nagymamáját sosem kérdezte meg, mi történt vele a háború alatt.

Urbán Csilla

Népszava, 2017. 07. 21.

bővebben
Hiányzó történetek – interjú Hermann Ildivel

Hiányzó történetek – interjú Hermann Ildivel

Megnyílt Hermann Ildi: Hiányzó történetek című kiállítása a 2B Galériában. A művész New Yorkban élő magyar zsidókkal beszélgetett, akik eddig hiányzó holokauszt-történeteket meséltek el.

Lefkovics Zsófi

zsido.com, 2017. 07. 11.

bővebben
Akik hiányoznak innen – Hermann Ildi fotókiállítása

Akik hiányoznak innen – Hermann Ildi fotókiállítása

A 2B Galériában július 6-án nyílt meg Hermann Ildi fotográfus Hiányzó történetek című kiállítása. A fotós New Yorkba utazott, hogy ottani magyar származású holokauszttúlélőkkel és leszármazottaikkal találkozzon. A velük folytatott beszélgetésekből, valamint a róluk készített fotókból alkotta meg a tárlatát.

168.hu, 2017. 07 10.

bővebben
A hiányzó történetek országa vagyunk

Nem ismerek senkit, aki annyi szörnyűségen ment volna keresztül, mint én

Csütörtökön nyílik Hermann Ildi kiállítása a 2B galériában Hiányzó történetek címmel, amelyben New Yorkban élő magyar zsidók otthonukban mesélik el sorsukat. “A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye.

index.hu, 2017. 07. 03.

bővebben
Portrék által idézett haláltábor

Portrék által idézett haláltábor

Kötelességünk időnként emlékezni, vigyázni arra, hogy ne feledkezzünk meg az emberiség nagy tragédiáiról, nagy bűncselekményeiről – hangsúlyozta Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tegnap a HátraArc című kiállítás megnyitóján. Hermann Ildi, az Arany Glóbusz-díjas, Oscar-díjra jelölt Saul fia című film forgatásán készített embernagyságú portréi a budapesti Mai Manó Ház után második helyszínként láthatóak a Székely Nemzeti Múzeumban.

Fekete Réka

3szek.ro, 2016. 02. 20.

bővebben
Nemhogy nincs vége, még csak most kezdődik

Nemhogy nincs vége, még csak most kezdődik

Hermann Ildi képeiből Hátraarc címmel nyílt kiállítás a Mai Manó Házban, a portrék a Saul fia forgatásán készültek. A kiállítás január 3-ig látható, miközben nemsokára kiderül, hogy milyen kategóriákban jelölik a filmet Oscarra. Nagykép.

Libor Anita

index.hu, 2015. 12. 07.

bővebben
Karakterben tartva

Karakterben tartva

Röhrig Géza néz farkasszemet azzal, aki belép a Kortárs Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban a szombaton nyílt HátraArc című kiállításra. Igen szűk képkivágáson látjuk Nemes Jeles László ­Saul fia című filmjének főszereplőjét – épp a karakterben. Sőt, nem csak őt: rajta kívül harminc további arcot láthatunk a tárlaton – mindannyian a film kisebb-nagyobb szereplői.

Csákvári Géza

Kultúra, 2015. 11. 23.

bővebben
HÁTRAARC – Portrék a Cannes-i nagydíjas Saul fia című filmből

HÁTRAARC – Portrék a Cannes-i nagydíjas Saul fia című filmből

Ezek a fotográfiák a köztes időben, különös határmezsgyén készültek. A színészek nem játszanak éppen, de a szerepüket még nem hagyták el és az sem hagyta el őket.
Ők maguk és a filmbeli énjük eggyé válva néz a kamerába. A portrék így utat nyitnak a múlt irányába, a szerepek szerinti valóságba, ugyanakkor egy teremtett – konstruált világban, a film színterében is léteznek. Különös erejük többek között ennek a kettősségnek a művészi megörökítéséből fakad.

Csizek Gabriella

Mai Manó Ház, 2015

bővebben
Megfigyelések – Hermann Ildi

Megfigyelések – Hermann Ildi

Az eddigi munkáimhoz képest, ez a sorozat sokkal személyesebb hangvételű. 2007-ben, két hónappal a lányom születése után, egy rosszindulatú daganatot találtak a mellkasomban.

Mai Manó Ház

maimanohaz.blog.hu, 2014. 06. 13.

bővebben
Kiszámítható és kiszámíthatatlan határán

Kiszámítható és kiszámíthatatlan határán

Hermann Ildi sorozata a legmegrázóbb. Annyira szikár, annyira szikáran néz a szemébe a rettenetnek, hogy levegőt alig kaptam akkor, amikor először láttam. Rákkal küzdeni, harmincon innen, anyaként egy pici gyerekkel –– már ez a nyolc szó is elég az iszonyathoz.

Horányi Attila

Folyamatos jelen VI – Megfigyelések, 2014. június 13.

bővebben
A Lányaink sorozatról

A Lányaink sorozatról

Hermann Ildi Lányaink című sorozatának valóságát a nyugtalanító portrék, a különös tárgyú csendéletek, az esetleges vagy éppen csak annak látszó kompozíciók, a szokványos beállítások, illetve azok kibillentése egy ponton, a meglepő képkivágások, a szokatlan részletek, a tudatosság és a véletlen együttállása építi fel.

Csizek Gabriella

Fotóművészet, 2013/01

bővebben
A víkendházak csodálatos világa

A víkendházak csodálatos világa

Idén is van magyar díjazottja a Lucien Hervé és Rudolf Hervé díjnak, ennek a rangos francia fotós elismerésnek. Hermann Ildi Nyaralók című sorozata a szocializmusból megmaradt víkendházak világát dolgozza fel.

NAGYKÉP

index.hu, 2012. 09. 30.

bővebben
Közegek és emberek

Közegek és emberek

A kortárs fotó egyik vívmánya, hogy új módokon mutatja be a dolgokat. Néha úgy tesz témává valamit, hogy közben látszólag mást tár elénk. Nem mellébeszél, nem allegóriákat hoz létre, nem szimbólumokba rejt.

Somogyi Zsófia

Lettre, 2012. 06. 01.

bővebben
Becsillanó fény

Becsillanó fény

Van azért egy időtlen kép, amely kilóg a sorból. Egy ködös tájban, valószínűleg egy kiránduláson az előtérben áll a gyermek, mögötte lazán csoportosulva, mintha éppen a kamera felé haladva érkezne, hat felnőtt, férfiak és nők a ködben.. (…)..A ködből egy tulajdonképpen bárki által megkomponálható kép bontakozik ki, amely a sorozat-összefüggésben hirtelen összetett jelentést kap, és tágabb időbeli dimenzióba helyezheti az első látásra talán csak a gyermeki világot megjeleníteni látszó további fotókat.

Mélyi József

Artmagazin 54, 2012/6

bővebben
Totális kikapcsolódás

Totális kikapcsolódás

Totális kikapcsolódás.
Hermann Ildi Nyaralók című kiállítása Dorottya Galéria, 2007. VIII. 21–X. 6

Pfisztner Gábor

Új művészet, 2007. november

bővebben
Van mindenünk, ez mindenünk

Van mindenünk, ez mindenünk

Azt hiszem, belőlem azért nem lett fotós, mert mindig úgy éreztem, mintha egy fegyvert fognék a kezembe, amivel legyilkolom az adott pillanatban az embereket. Holott csak egy képet rögzítek.

Kardos Rozi

balkon.hu, 2007. 08. 22.

bővebben
A nosztalgia nyomában

A nosztalgia nyomában

A Nyaralók című fotósorozat és a kiállítás azáltal tudott fontossá válni, hogy magában hordozza egy bizonyos korhoz, annak maradványaihoz fűződő, eltérő viszonyulásokat. Ezek a nyaralók, a bennük található számtalan eszköz és kellék kulturális rétegeket hoznak felszínre, amelyek a mi emlékezetünkben, a mi fejünkben is megvannak.

Csatlós Judit

Fotóművészet, 2007/04

bővebben
Közeg. Kiállításmegnyitó szöveg. Retorta Galéria, Comearound kiállítássorozat, 2006

Közeg. Kiállításmegnyitó szöveg. Retorta Galéria, Comearound kiállítássorozat, 2006

Üres enteriőröket látunk, amelyeket, a jelekből következően, nem annyira régen, és csak egy időre hagytak magukra a használóik. Persze, azért érdemes észrevenni, hogy egy szobára, amint kimentünk belőle, vagy nem találtunk benne senkit, általában annyit mondunk, hogy üres. Ha azt is ki akarjuk fejezni, hogy a falakon kívül nem található benne semmi, akkor már részleteznünk kell a dolgot.

Somogyi Zsófia

Retorta Galéria, 2006. 03. 01.

bővebben
Látvány körút. Budapest az ezredfordulón

Látvány körút. Budapest az ezredfordulón

Már megint Budapest. Azonban nem csak a téma közös az utóbbi időben megjelent albumok és a Látvány körút között, hanem az is, hogy a szerzők különbségeinek megfelelően mind sajátos arcát látja és mutatja be városunknak. A mostani mű például nagyon szubjekt ív hangot üt meg. A könyv kiindulását Bence Ottó cikksorozata (Népszabadság, Budapest melléklet, 2000 – 2003.) adta, mely az évek során állt össze egységes folyammá.

Somogyi Zsófia

Fotómozaik, 2004/03

bővebben