Neményi Márton
“Péter nem volt körülmetélve, ezért maradtunk életben”
nlc.hu, 2017. július 14.
“Péter nem volt körülmetélve, ezért maradtunk életben”
Megkérdezted már a nagyszüleidet, hogy mit éltek át a háború alatt? Végighallgattad őket? Megőrizted a történetüket? Ha igen, talán még segítettek is abban, hogy azzá válj, aki vagy, ugye? Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk. Így engedte útjára Hermann Ildi fotóművész Hiányzó történetek című kiállítását annak kurátora, Somogyi Zsófia.
Hermann Ildi most nem elsősorban fényképezőjével rögzített, hanem diktafonjával: New Yorkban élő magyar holokauszttúlélők történeteit jegyezte le a maguk brutális teljességében, meghagyva (nagyon helyesen) az önismétlést, a csapongást, az időbeli oda-vissza ugrásokat. Adósság volt ez önmaga felé is: az ő nagymamája is holokauszttúlélő volt, ám sosem faggatta ki. A tíz történetben csak a szenvedés a biztosan visszatérő mozzanat, ám az, ahogy a szenvedést feldolgozzák, más és más.
Van, aki humorral, van, aki saját emlékeivel szembenézve, van, aki balladai homállyal birkózik meg a múltjával. És van, aki sehogy. A fotóművész természetesen fotózott is, ám (szintén nagyon helyesen) elkerülte az ilyenkor jellemző kliséket: nincs a ráncokat erősítő kontraszt, nincsenek fekete-fehér szuperközeliek, nincs művi, a tekintetbe történet és érzelmeket erőltető szemfény. Egyszerű képek ezek idős emberekről, jellegzetes lakásrészletekkel, mindenki “jól van”, éli az amerikai nyugdíjasok a magyar viszonyokhoz képest gondtalan életét. A képekből és a történetekből kiállítás nyílt, amely augusztus 6-ig látogatható a budapesti 2B Galériában. A tíz novellahosszúságú történetből kölcsönkaptunk ötöt, ezekből egy-egy önmagában is megálló részletet, természetesen a hozzájuk tartozó képekkel.