Hiányzó történetek (2015-2017)
A Hiányzó történetek New Yorkban élő magyar holokauszt-túlélőkkel készített interjúkból és róluk készített portrékból álló, nagy ívű, az életműben is kiemelkedő helyet elfoglaló sorozat. Budapesten elsőként a 2B Galériában állították ki, majd a New York-i Magyar Intézetben is megtekinthető volt. Hermann Ildi halála után jelent meg magyarul és angolul könyv formájában is a projekt, a kiállítási anyagoknál bővebb válogatással.
Kurátori szöveg a 2B Galéria-beli kiállításhoz:
Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk.
Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonukban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt-túlélő nagymamájának a meg-nem-kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye.
A jól szituált, látványosan jólétben élő, néhol egymáshoz egészen hasonló enteriőrt kedvelő portréalanyok talán így még nem mesélték el senkinek az életüket. A közössé tehető tudásanyagból, a hazai holokauszttörténetek közül pedig az övék még biztosan hiányzott.
A vészkorszakról sokat tudunk, néha talán úgy érezzük, túl sokat is, annyi szörnyűség özönlik ránk megállíthatatlanul. Az átfogó képhez azonban kevésbé lehet kapcsolódni, ha van egyáltalán ilyen, s nem csak milliónyi személyes történet mozaikkockáiból rakódik ki a nagy kép. Mozaikkockákból: sorsokból. Amelyek zsigerekig ható valósággá például egy szobában válnak, ahol szemtől szemben ülünk a mesélőjükkel, és meghallgatjuk őket.
Most néhány, épp a holokauszt miatt távolba menekülő ember történetével nőtt a mozaikkockák száma, és lett kevesebb az olyan sors, amelyet nem ismertünk. Az olyan történet, amelyre nem kérdeztünk rá időben, már nem elmesélhető. Szinte már csak azok vannak köztünk, akiknek a túlélők elmesélték az életüket, és akik csak tovább tudják adni a hallottakat. Lassan csak ők emlékeznek a beszélők arcára.
Hogy ne így legyen, legalább néhány esetben, íme néhány, eddig hiányzó történet.
Somogyi Zsófia, kurátor
(A fotó Eva interjújához tartozik.)
Kapcsolódó anyagok:
Tóth Krisztina megnyitóbeszéde a 2b Galériában (A szöveg a linken található pdf 40-41. oldalán van.)
Kácsor Zsolt: Ez mind én vagyok. Interjú Hermann Ildivel a Mazsihisz.hu-n
Mélyi József: A teljes kép és a hiány, Élet és Irodalom, LXI. évfolyam, 30. szám, 2017. július 28.
Hiányzó történetek. A teljes sorozat az Index.hu-n. https://index.hu/aktak/hermann_ildi_holokauszt_portrek_tortenetek/
Somogyi Zsófia: Egy hiányzó könyv. Hermann Ildi: Hiányzó történetek
Legutóbbi hozzászólások